Reggel elaludtunk.
Nem tudtunk vizeletmintát szerezni Pipitől (egy óráig mászkált félmeztelül, mi meg utána egy kiforrázott palackkal. Máskor persze óriásiakat pisil a padlóra.)
Egymás torkának ugrottunk apukával mindezek után.
Vért vettek Pipitől (hősnő volt. Ja, és senki nem mondta, hogy nem vénásan veszik, ha előre tudom, hogy ujjbegyből, talán nem parázom szanaszét magam.
Valahol útközben elhagytuk őt):
Arról már nem is írok, milyen csodás Újlakról eljutni a Madarász utcába (Duna Plázával szemben van), főleg metróval. Hardcore és babakocsival nem is érdemes. Holnap kendőzünk inkább.
A telefonom nem hív kifelé, mert a hülye szolgáltató épp negyedévet vált és egy hatezres számla miatt korlátoz (végül is jogos, csak volt már sokszor ekkora tartozás is és semmi nem történt).
6 napja köztesvérzek úgy, hogy előtte rekordot döntöttem egy 10 napos nem köztessel.
Talán mondtam már, és ha igen, újra mondom: a hétfő nem jó semmire.
Mi jön még, kérem szépen?
Ami ma csodás volt, hogy visszafelé a Nyugatitól hazáig sétáltunk ebben a ragyogó napsütésben, Pipi aludt végre rendesen délelőtt. Említettem már, hogy szoknyás Pipi lett? Néhányszor fiúnak nézték mostanában és van egy rakás ruhája is, szóval amíg jó idő van, próbálom ráadni őket.
Rengeteg gesztenyét gyűjtöttem! Egy hülye szarka vagyok, csillogtak a napfényben, én meg rájuk ugrottam... Majd lefényképezem őket, tényleg szépek. Addig is, aviszontlátásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése