Szóval csak szép sorjában. Egész héten pörögtünk Pipicsibivel (aki mára megtanult buborékot fújni a nyálából. azt mondogatja: "mamama" és közben buborékot fúj. ezek a gyerekek...). A doki szerint alulkalorizált, szerintünk pöppet soványka, magához képest. Így aztán plusz 2(!) etetés lett beiktatva. 2 hónap és azon fogunk sopánkodni, hogy a sonka lábú Kucukánk nem indul el az istennek sem.
Meglátoggatuk Burnuct, akivel valami furcsa oknál fogva hasonlítanak egymásra, talán itt nem látszik annyira és ez már vagy 2 hónapja készült, de azért tessék elhinni.
Jó volt, rövid volt, mint mindig. A gyerkőcök egész jól elvoltak egymással-egyedül - és itt az egész jól egy nagyon pozitív dolog ám -, anyukák meg még inkább. Ja igen, Burnuc és Pipicsibi gyakorlatilag egyidősek, ami nagyon különlegessé teszi a kapcsolatunkat.
Hazafelé menet segített felszállni a villamosra egy fiatal srác. Ez állt a pólóján: "Tenyésztésre nem javasolt." Vétóznék.
Csütörtökön megleptünk nagymamit (az én anyukámat) és megjelentünk egyszercsak. Ez relatív nagy dolog, mert kicsit lejjebb lakik a Duna mentén, olyan 60 km-re. Hát, borzasztóan örült. Hirtelen el sem hitte, tényleg ott állunk Pipivel.
Aznap meglátogattuk V-t is és Zalavári Békát meg Totti bácsit - ők hárman így egy család. Béka szuper jófej. Vigyoros és nézelődik. Persze elsírta magát a kezemben, de ez így is van rendjén. Tessék megnézni V blogját, itten vagyon: http://zalavari.blogspot.com/ .
Pénteken jöttünk vissza, jó kis szekszárdi gyorssal, amin szerencsésen ott maradt a szebbik pénztárcám, amit természetesen csak néhány napja használok újra. Itthon vettem észre, hogy eltűnt és csak reméltem, hogy azon a buszon maradt és nem a 206-oson sikerült kibohóckodni a táskámból - brutális dugó volt és már mindent előhalásztam Pipinek a táskámból, hogy kicsit kevésbé legyen ideges. Pár telefon után kiderült, hogy a sofőr megtalálta és másnap elküldik egy busszal. Így is történt, meg is kaptam, hiánytalanul. Hát ez meg milyen szerencse? Ezúton jelzem, kicsit visszatért az emberekbe vetett bizodalmam.
A hétvégét meg nyomorult takarítással töltöttük, itt vendégeskedett Berci kuty, aki mindent jól összeszőrözött, felmászott az ágyunkra, ahonnan még sikerült leparancsolni, a kanapén aludt, ahonnan első éjszaka sikerült leparancsolni, a másodikon pedig már nem. Makacs darab. De nagyon szerethető így is. Beagle. Mindent elmondtam. (Majd lesz kép is, csak le kéne tölteni a gépről).
Szobazene, inkább hétfő reggelre, mert borzasztó gyors (legalábbis vasárnap estére...):
1 megjegyzés:
V és kiccsaládja nagyon boldog volt, hogy végre végre találkoztunk. :) ha minden jól megy szombaton ismétlés nálatok...
Megjegyzés küldése