Tisztán emlékszem, hogy a gyermeksebész ma 9-re rendelt a kórházba az aneszteziológiai (altatásügyi) vizsgálatra. A recepciónál reggel közölte a csajszi, hogy "anyukaaa, az aneszteziológus ma 1-től 2-ig rendel.". Mindezt úgy, mintha totál hülye lennék, akinek mindent szótagolva kell hangsúlyozni. Jól felment bennünk a pumpa ezért is, meg a tehetetlenség miatt is, mert aztán hiába mondom majd a doktornak, hogy miért tetszett minket iderendelni 9-re, ha nincs is orvos, biztosan fejét csóválva, komoran nézne ránk és közölné, hogy ő bizony biztosan nem tette. Fakkabéla!
Természetesen a ráragasztott, erre a célre fejlesztett zacskóba nem pisilt bele Pipikém, így nem tudtunk vizeletmintát adni a labornak. Kicsit ezen is paráztunk még. Ekkor már f10 volt, azt gondoltam, nincs értelme azért hazamenni, hogy egy szűk órát szöttyögjünk, aztán megint metrózzunk, viszont ott állt a busz, ami a Városligetbe visz. Apuka is ezt javasolta, így aztán kimentünk a Városligetbe. Ha valamire csodálatos volt ez a mai nap, akkor hosszú sétára biztosan.
Először a tó körül kavirnyáltunk egy kicsikét, találtunk rengeteg kvákogó kacsát - hogy Pipics milyen izgalomba jött tőlük, izgett-mozgott, vigyorgott, mint a tejbetök (ehhez hozzátartozik, hogy néhány hete mutogatjuk neki az állatképeket és utánozzuk a hangjukat, a hápogás az egyik, amin mindig rötyög). Később kapott tízórait, hintázott nagyot, közben sikerült felfedeznem, hogy a fenti jobb kettes foga is kibújt, nemhiába tudott tegnapelőtt óriásit harapni szoptatás közben... Borzasztó. Elkezdtem sikítani kínomban, ettől sírni kezdett, na, ilyenkor legyen ember a talpán a kezdő anyuka... Azóta nem harapott szerencsére (kopp, kopp, kopp). A hintázás után bealudt, kóricáltunk a Széchenyi-fürdő körül, kétségbeesetten kávézót keresve, végül kilyukadtunk a Szépműnél, kávézó is van és bent pelenkázó is, ráadásul nem is a női mosdóba tették, hanem van külön helyiség - ez is ritka, példaértékű, köszönjük. Isteni délelőtt volt, remélem, lesz még néhány ilyen szép nap és elnézhetünk az Állatkertbe.
1-re visszatértünk a Madarászba, túlestünk a vizsgálatok, borzasztó helyes volt az altatóorvos és az asszisztens/nővérke is, Pipi pedig mintababa lett arra a néhány percre, meg sem nyikkant, hagyta, hogy vizsgálják. Szóval reggel műtét. Glugg... Pénteken beszámolok mindenről. A vizsgálat azzal kezdődött, hogy kiderült, Pipinek szívzöreje van. Hát, eléggé elgyengültek a térdeim, amikor ezt közölték... Nekem is volt, kinőttem, nem kellet semmit sem csinálni vele, de akkor is, ajjaj. Na majd megmondja a kardiológus, mi a teendő. Legszívesebben elvinném az én egykori gyermekkardiológusomhoz, annyira tündéri doktornéni volt, szívesen emlékszem rá, mindig elérte, hogy vicces legyen a szívultrahang, hol a kis hájacskákat nézegettük a monitoron, hol kedvesen bosszankodott, mennyire útban vannak a cicik a szívultrahangál.
Hát akkor, nagy levegő, beszív, kifúj, megnyugszik, erőt vesz és bízik.
A jó hírekig kis vidámság:
2008. szept. 30.
2008. szept. 29.
50
Nahát, meghatódtam: 50 egyedi látogatót számlál a google analytics itt helyben. Még akkor is, ha tudom, hogy néhányan több helyről olvashattok (gyárban a gép, otthon a gép), ha ez az 50 valójában 25, akkor is megható. (tudnám, ki lehet az a 25 ember... na majd egyszer csak kiderül). Meg még azt árulja el valaki, mi volt szombaton, az egekbe ugrott a látogatottság.
ÉLJEN A NAGY INTERNETES VILÁGHÁLÓ! PAJTÁSOK, ELŐRE!
ÉLJEN A NAGY INTERNETES VILÁGHÁLÓ! PAJTÁSOK, ELŐRE!
Nem bottal
Hétvégén tönkrement a hűtőnk.
Reggel elaludtunk.
Nem tudtunk vizeletmintát szerezni Pipitől (egy óráig mászkált félmeztelül, mi meg utána egy kiforrázott palackkal. Máskor persze óriásiakat pisil a padlóra.)
Egymás torkának ugrottunk apukával mindezek után.
Vért vettek Pipitől (hősnő volt. Ja, és senki nem mondta, hogy nem vénásan veszik, ha előre tudom, hogy ujjbegyből, talán nem parázom szanaszét magam.
Valahol útközben elhagytuk őt):
Arról már nem is írok, milyen csodás Újlakról eljutni a Madarász utcába (Duna Plázával szemben van), főleg metróval. Hardcore és babakocsival nem is érdemes. Holnap kendőzünk inkább.
A telefonom nem hív kifelé, mert a hülye szolgáltató épp negyedévet vált és egy hatezres számla miatt korlátoz (végül is jogos, csak volt már sokszor ekkora tartozás is és semmi nem történt).
6 napja köztesvérzek úgy, hogy előtte rekordot döntöttem egy 10 napos nem köztessel.
Talán mondtam már, és ha igen, újra mondom: a hétfő nem jó semmire.
Mi jön még, kérem szépen?
Ami ma csodás volt, hogy visszafelé a Nyugatitól hazáig sétáltunk ebben a ragyogó napsütésben, Pipi aludt végre rendesen délelőtt. Említettem már, hogy szoknyás Pipi lett? Néhányszor fiúnak nézték mostanában és van egy rakás ruhája is, szóval amíg jó idő van, próbálom ráadni őket.
Rengeteg gesztenyét gyűjtöttem! Egy hülye szarka vagyok, csillogtak a napfényben, én meg rájuk ugrottam... Majd lefényképezem őket, tényleg szépek. Addig is, aviszontlátásra.
Reggel elaludtunk.
Nem tudtunk vizeletmintát szerezni Pipitől (egy óráig mászkált félmeztelül, mi meg utána egy kiforrázott palackkal. Máskor persze óriásiakat pisil a padlóra.)
Egymás torkának ugrottunk apukával mindezek után.
Vért vettek Pipitől (hősnő volt. Ja, és senki nem mondta, hogy nem vénásan veszik, ha előre tudom, hogy ujjbegyből, talán nem parázom szanaszét magam.
Valahol útközben elhagytuk őt):
Arról már nem is írok, milyen csodás Újlakról eljutni a Madarász utcába (Duna Plázával szemben van), főleg metróval. Hardcore és babakocsival nem is érdemes. Holnap kendőzünk inkább.
A telefonom nem hív kifelé, mert a hülye szolgáltató épp negyedévet vált és egy hatezres számla miatt korlátoz (végül is jogos, csak volt már sokszor ekkora tartozás is és semmi nem történt).
6 napja köztesvérzek úgy, hogy előtte rekordot döntöttem egy 10 napos nem köztessel.
Talán mondtam már, és ha igen, újra mondom: a hétfő nem jó semmire.
Mi jön még, kérem szépen?
Ami ma csodás volt, hogy visszafelé a Nyugatitól hazáig sétáltunk ebben a ragyogó napsütésben, Pipi aludt végre rendesen délelőtt. Említettem már, hogy szoknyás Pipi lett? Néhányszor fiúnak nézték mostanában és van egy rakás ruhája is, szóval amíg jó idő van, próbálom ráadni őket.
Rengeteg gesztenyét gyűjtöttem! Egy hülye szarka vagyok, csillogtak a napfényben, én meg rájuk ugrottam... Majd lefényképezem őket, tényleg szépek. Addig is, aviszontlátásra.
2008. szept. 28.
Napfééény
Tegnap is sütött a napocs! És most is süt! Több, mint csodás, így felőlem lehet hideg, csak egy kis fényt, egy kicsikét kérünk szépen, szépen, szépen.
Elmerészkedtünk a Fény utcai piacra szombaton, nagy kár, hogy nincs egy ici-picit közelebb, minden nap oda járhatnánk, ez a Kolosy téri mindig siralmas, főleg, ha egy rendes piacot lát az ember. Pipi kicsit nyűgös lett - hát persze, hiszen alig aludt délelőtt, így a nyakamba vettem. Szuper dolog nyakban vinni a lányomat! Erősen kapaszkodik, borzasztóan élvezi az új perspektívát és amikor elkezdtem ugrándozni, hangosan kacagott (ami a legnagyobb ajándék). A séta vége felé nekiállt huzogatni a hajamat, valahogy így:
Rosszkedv odébbállt, a helyére beköltözött a para, szerdán műtik Pipi nyakáról a kopoltyúív-maradványt, be vagyok tojva, bár egyelőre azért, hogy egy kicsit sem legyen taknyos (mert akkor nem műtik, az altatás miatt), nem várom a szerdát, egyáltalán. Persze végre túlleszünk rajta és csak 24 órát kell bent lenni a Madarászban, de akkor is, és egyáltalán, olyan kicsi még és ez az altatás, nagyon ijesztő és félelmetes, jaj, jaj, jaj. Majd pénteken beszámolok, hogy és mint vészeltük át.
Ma még Moziünnep, tessék filmeket nézni!
Elmerészkedtünk a Fény utcai piacra szombaton, nagy kár, hogy nincs egy ici-picit közelebb, minden nap oda járhatnánk, ez a Kolosy téri mindig siralmas, főleg, ha egy rendes piacot lát az ember. Pipi kicsit nyűgös lett - hát persze, hiszen alig aludt délelőtt, így a nyakamba vettem. Szuper dolog nyakban vinni a lányomat! Erősen kapaszkodik, borzasztóan élvezi az új perspektívát és amikor elkezdtem ugrándozni, hangosan kacagott (ami a legnagyobb ajándék). A séta vége felé nekiállt huzogatni a hajamat, valahogy így:
Rosszkedv odébbállt, a helyére beköltözött a para, szerdán műtik Pipi nyakáról a kopoltyúív-maradványt, be vagyok tojva, bár egyelőre azért, hogy egy kicsit sem legyen taknyos (mert akkor nem műtik, az altatás miatt), nem várom a szerdát, egyáltalán. Persze végre túlleszünk rajta és csak 24 órát kell bent lenni a Madarászban, de akkor is, és egyáltalán, olyan kicsi még és ez az altatás, nagyon ijesztő és félelmetes, jaj, jaj, jaj. Majd pénteken beszámolok, hogy és mint vészeltük át.
Ma még Moziünnep, tessék filmeket nézni!
2008. szept. 27.
just one of those things
Mióta várom, hogy ez felkerüljön a YouTube-ra! Végre, végre. Hát íme, a névadó. Valami olyasmit jelent, hogy megesik az ilyesmi (aki jobban érti, mondja!!!).
fotópróba
Szív alakú krumpli került elő a kosárból, nagyon helyes.
próbálkozás 1:
próbálkozás 2:
///your comments feed my blog...///
próbálkozás 1:
próbálkozás 2:
///your comments feed my blog...///
2008. szept. 25.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
