2009. jan. 30.
La maison de Léna
Nem is találok szavakat. Bájos, csodaszép és biztos borzasztó kényelmes is minden, amitt itt árulnak.
A designért külön hála és köszönet, imádnivaló.
2009. jan. 28.
2009. jan. 27.
8-as ikrek
Reggeli hír: nyolcas ikreket szült egy amerikai nő.
Aztamindenit!!! Micsoda bátorság kell ehhez. Arról ugyan nem írnak, hogy mesterséges megtermékenyülésről van-e szó, de valószínűnek tartom. Vajon mit szólhattak, amikor kiderült, hogy 7 gyermekük lesz (csak a szülésnél derült ki, hogy nyolc gyermeke lesz - képzeljük csak el, ahogy igen kicsi helyen összepréselődve vannak, a boltban is nehezen veszik észre, hogy 7 vagy 8 kifli van a zacskóban, kissé morbid hasonlat, de a helyzet mégis valami ilyesmi lehet)? Biztosan óriási volt az öröm. A helyükben én is nagyon örülnék, viszont végtelen aggodalom is megszállna, "csak" a kihordás is csupa előre nem látható veszély. És micsoda nehéz döntés lenne csak egyet, kettő, hármat, akárhánnyal kevesebbet megtartani.
Arról sem szólnak túl sokat, hogyan zajlott a szülés. Biztos az sem volt egyszerű. És ezután sem lesz egyetlen perc sem. Mert vajon hogy zajlik majd egy etetés? Ráadásul szoptatni is akarja mindet. Minden tiszteletem. És hogy zajlik majd egy nap? Vajon az első pár hónapban fog 5 percnél többet aludni az anyuka? És mennyi segítség kell 8 ici-pici baba ellátásához? És a felneveléséhez? És mekkora ház? És mennyi türelem? És hány cumisüveg? És mennyi ruha? Persze biztos van egy csomó támogatás ilyenkor innen-onnan.
Egyszer láttam az egyik csatornán(vagy valamelyik ilyen csatornán) hasonló esetről műsort. Ott az első 6 gyerek volt iker, meg a következő 3 és épp jöttek még - vagy valami egész hasonló. Odaköltöztek a nagyszülők, egy gigantikus házban éltek, több mosógépük volt, 3-4-en etettek egyszerre... Teljesen hihetetlen volt az egész.
Hát szurkolok nekik. Biztos mesébe illő az egész a nehézségeivel együtt.
Régebben ikrekre vágytam, meg arra, hogy grafológus leszek és majd kutatom őket, mert olyan rejtélyesnek tűnt a világuk és annyira érdekelt. Most azt látom, egyetlen gyermek világa is kész rejtély, sokáig megfejthetetlen. És menni kell vacsorázni, így megmenekültem valami okos konklúzió idebiggyesztésétől.
Aztamindenit!!! Micsoda bátorság kell ehhez. Arról ugyan nem írnak, hogy mesterséges megtermékenyülésről van-e szó, de valószínűnek tartom. Vajon mit szólhattak, amikor kiderült, hogy 7 gyermekük lesz (csak a szülésnél derült ki, hogy nyolc gyermeke lesz - képzeljük csak el, ahogy igen kicsi helyen összepréselődve vannak, a boltban is nehezen veszik észre, hogy 7 vagy 8 kifli van a zacskóban, kissé morbid hasonlat, de a helyzet mégis valami ilyesmi lehet)? Biztosan óriási volt az öröm. A helyükben én is nagyon örülnék, viszont végtelen aggodalom is megszállna, "csak" a kihordás is csupa előre nem látható veszély. És micsoda nehéz döntés lenne csak egyet, kettő, hármat, akárhánnyal kevesebbet megtartani.
Arról sem szólnak túl sokat, hogyan zajlott a szülés. Biztos az sem volt egyszerű. És ezután sem lesz egyetlen perc sem. Mert vajon hogy zajlik majd egy etetés? Ráadásul szoptatni is akarja mindet. Minden tiszteletem. És hogy zajlik majd egy nap? Vajon az első pár hónapban fog 5 percnél többet aludni az anyuka? És mennyi segítség kell 8 ici-pici baba ellátásához? És a felneveléséhez? És mekkora ház? És mennyi türelem? És hány cumisüveg? És mennyi ruha? Persze biztos van egy csomó támogatás ilyenkor innen-onnan.
Egyszer láttam az egyik csatornán(vagy valamelyik ilyen csatornán) hasonló esetről műsort. Ott az első 6 gyerek volt iker, meg a következő 3 és épp jöttek még - vagy valami egész hasonló. Odaköltöztek a nagyszülők, egy gigantikus házban éltek, több mosógépük volt, 3-4-en etettek egyszerre... Teljesen hihetetlen volt az egész.
Hát szurkolok nekik. Biztos mesébe illő az egész a nehézségeivel együtt.
Régebben ikrekre vágytam, meg arra, hogy grafológus leszek és majd kutatom őket, mert olyan rejtélyesnek tűnt a világuk és annyira érdekelt. Most azt látom, egyetlen gyermek világa is kész rejtély, sokáig megfejthetetlen. És menni kell vacsorázni, így megmenekültem valami okos konklúzió idebiggyesztésétől.
2009. jan. 25.
Sorozatjunkie barátaimnak szeretettel
Ezen a remek kis oldalon szabásmintákat találunk kedvenc sorozathőseink papírból való összehajtogatására.
Ő itt egy elkészült Michael Scoefield:
Éljen mindenki, aki erre ráér, hogy kitalálja.
Ő itt egy elkészült Michael Scoefield:
Éljen mindenki, aki erre ráér, hogy kitalálja.
2009. jan. 22.
2009. jan. 20.
2009. jan. 19.
Minden gyermeknek
2009. jan. 18.
Lucky cat avagy Maneki-neko
Ha nekem ilyen cipőm lehetne...
Persze gyerekeknek van. itt lehet megvenni. Amúgy van ilyen szobrocskám, igaz, ő aranyszínű, apuka hozta Brémából. Tényleg, mintha azt is a gyárban hagytam volna, meg kéne keresni. Amszterdamban jártunk egy 3 vagy 4 emeletes gigantikus kínai boltban, na, hát ott minden volt, amit el lehet képzelni, pl. fémdobozos Hello Kitty-cukorka, sosem látott zacskós kaják, tonnás buddha szobrok és ebből a macskából minden méret, fajta. Hát imádtuk, mitagadás.
Persze gyerekeknek van. itt lehet megvenni. Amúgy van ilyen szobrocskám, igaz, ő aranyszínű, apuka hozta Brémából. Tényleg, mintha azt is a gyárban hagytam volna, meg kéne keresni. Amszterdamban jártunk egy 3 vagy 4 emeletes gigantikus kínai boltban, na, hát ott minden volt, amit el lehet képzelni, pl. fémdobozos Hello Kitty-cukorka, sosem látott zacskós kaják, tonnás buddha szobrok és ebből a macskából minden méret, fajta. Hát imádtuk, mitagadás.
2009. jan. 14.
back in town
Megjöttünk, kicsit elmentünk nyaralni anyukámhoz. Arra kellett rájönnöm, hogy a kicsi lányom borzasztó jól veszi a változásokat. Meg sem nyikkant, hogy utaztunk, sem hogy máshol kellett aludnia, egyáltalán, csak a szokásos "akarokvalamitmostésezértvisítokidőnként"-on kívül minden rendben volt. Persze enni nem könnyű vele, mert azt kéri, ami az én tányéromon van, akkor is, ha az ugyanaz, mint az övén. Cserébe viszont evés után (is) nagyon vidám. Ezekről nemsokára részletesebben is (remélem).
Állítólag nem szabad kimenni, mert csúszik minden. És állati hideg van. Jááj, kicsi tavasz, gyere már!
Állítólag nem szabad kimenni, mert csúszik minden. És állati hideg van. Jááj, kicsi tavasz, gyere már!
2009. jan. 7.
:(
vki teleszpemmelte a blogomat ezekkel a kínai karakterekkel és béna dumákkal. segíííííííííítség, hiába töröltem ki, látszik. Úh kérek szépen sok kommentet, hogy eltűnjenek. köszike
2009. jan. 5.
Nahát/Gone Daddy Gone
Ezt eddig így ismertem:
És valójában így szól a történet. Mindenesetre jó kis pörgős, ilyen randa hétfő reggelre ideális.
2009. jan. 1.
Újévi kirándulás
Mindig ilyen jó ebédünk legyen, mint ma, apuka igazán kitett magáért, csinált korhelylevest, lencsefőzeléket és sachertortát (utóbbiról mindkét barátunk azt hitte, majd a Daubnerből lesz, ha már ilyen közel van), közben hallgattuk a nagy internetes világhálón keresztül az újévi koncertet és próbáltuk megfejteni a táncot, de egyre zűrösebb sztorit hoztunk ki belőle. Az ebéd csodás lett és nagyon nehezünkre esett elindulni. Viszont olyan csinos kis hó esett, hogy muszáj volt.
Rövidke és vacogós séta volt délután a Normafán, de megérte. Igaz, a vége felé Pipi talán fázott, talán elege volt, mindenesetre kegyetlenül sírt még az autóban is hazafelé, legnagyobb ijedtségünkre. Itthon viszont kutya baja sem volt már, biztos utálja ő is a sok ruhát meg a lefagyós orcát ilyenkor.
havas giccsecske
apuka a zsírúj kendőben a még roppant nyugodt cumis Pipivel
még giccsecske vagy mi
pad magányban
és pad bohóccal
Pipi lépett hármat, majd elesett és nagyot koppant a feje. Ez még előtte készült, azt hiszem, nem örült az anyai puszinak. Biztos hideg volt az orrom hegye (is).
Pentax vs. Pentax avagy Natasha és sugarcandy ellenfotóz
íme, a szcientológus bácsitól szerzett bor, apuka szerint tele szcientológusporral. hát, az íze mindenesetre kemény volt, de mivel forró is, megittam (szégyenszemre?)
Ugye, milyen jó kis évkezdés?
Rövidke és vacogós séta volt délután a Normafán, de megérte. Igaz, a vége felé Pipi talán fázott, talán elege volt, mindenesetre kegyetlenül sírt még az autóban is hazafelé, legnagyobb ijedtségünkre. Itthon viszont kutya baja sem volt már, biztos utálja ő is a sok ruhát meg a lefagyós orcát ilyenkor.
havas giccsecske
apuka a zsírúj kendőben a még roppant nyugodt cumis Pipivel
még giccsecske vagy mi
pad magányban
és pad bohóccal
Pipi lépett hármat, majd elesett és nagyot koppant a feje. Ez még előtte készült, azt hiszem, nem örült az anyai puszinak. Biztos hideg volt az orrom hegye (is).
Pentax vs. Pentax avagy Natasha és sugarcandy ellenfotóz
íme, a szcientológus bácsitól szerzett bor, apuka szerint tele szcientológusporral. hát, az íze mindenesetre kemény volt, de mivel forró is, megittam (szégyenszemre?)
Ugye, milyen jó kis évkezdés?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)