Újévi kirándulás

Mindig ilyen jó ebédünk legyen, mint ma, apuka igazán kitett magáért, csinált korhelylevest, lencsefőzeléket és sachertortát (utóbbiról mindkét barátunk azt hitte, majd a Daubnerből lesz, ha már ilyen közel van), közben hallgattuk a nagy internetes világhálón keresztül az újévi koncertet és próbáltuk megfejteni a táncot, de egyre zűrösebb sztorit hoztunk ki belőle. Az ebéd csodás lett és nagyon nehezünkre esett elindulni. Viszont olyan csinos kis hó esett, hogy muszáj volt.

Rövidke és vacogós séta volt délután a Normafán, de megérte. Igaz, a vége felé Pipi talán fázott, talán elege volt, mindenesetre kegyetlenül sírt még az autóban is hazafelé, legnagyobb ijedtségünkre. Itthon viszont kutya baja sem volt már, biztos utálja ő is a sok ruhát meg a lefagyós orcát ilyenkor.

havas giccsecske





apuka a zsírúj kendőben a még roppant nyugodt cumis Pipivel



még giccsecske vagy mi



pad magányban



és pad bohóccal



Pipi lépett hármat, majd elesett és nagyot koppant a feje. Ez még előtte készült, azt hiszem, nem örült az anyai puszinak. Biztos hideg volt az orrom hegye (is).



Pentax vs. Pentax avagy Natasha és sugarcandy ellenfotóz



íme, a szcientológus bácsitól szerzett bor, apuka szerint tele szcientológusporral. hát, az íze mindenesetre kemény volt, de mivel forró is, megittam (szégyenszemre?)



Ugye, milyen jó kis évkezdés?