CSODA, CSODA, CSODA!
Majd' másfél év után előkerült világszép, imádott töltőtollam, egymetál konyak (tényleg ez a szín elnevezése) Waterman, pontosan onnan, ahol gondoltam, hogy elveszett, egy kedves barátunk autójából. Pedig már-már lemondtam róla (és új társáról is, nem éppen olcsó darab, csak hát legutóbb a gyáron keresztül jelentős kedvezménnyel sikerült beszerezni). Valakinek jó is lenne vele írni egy levelet, csak tintapatront kellene szerezni bele.
Most már nagyon fogok rá vigyázni, hogy kitartson a következő 22 évben. Akkor meg remélem, meglep valaki egy Aurorával, két éve elakadt a szavam, olyan szépet találtam, de most persze sehol nincs. Ezüst és fekete, egyszerű és csodaszép darab.
Kicsit hasonlított ehhez:
Ma kirándult a kis család, sokadmagával, gyönyörű idő volt, képes beszámoló is következik majd. Pipi újra önmaga, varratok kiszedve, kezdünk magunkhoz térni.
2008. okt. 12.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése