Viszlát

Ma elbúcsúztam az öblítőktől. Illetve egész konkrétan a zöld lenortól. Imádom az illatát, de ma azt gondolom, az öblítőről le lehet mondani (persze naponta 5-6 eldobható pelenkát hajigálok ki.. nesze neked, környezetvédelem). Régóta készülök erre a lépésre, valami furcsa oknál fogva majd' egy évig rágódtam. Ma kipróbáltam az ecetes öblítést (háromszoros hígítással, 20%-osat, sajnos a mennyiségre nem találtam értelmes javaslatot, így pont annyit tettem a gépbe, amennyi öblítőt tettem volna). Valóban nem lesz ecetszagú a ruha, ez tény. A puhaságot és a szín-, rugalmasságmegőrzést meg meglátjuk. Ennyit a zöldülésről (hogy én mennyire utálom ezt az egész zöldezést, mármint a kifejezést) mára.