meg

2008. nov. 3.

Potty

Megtörtént. Leesett az ágyról. Hogy hogyan, azt nem tudjuk, egyikőnk sem látta, apuka a fürdőben készülődött, anyuka ruhát keresett Pipinek. A csattanásra és ordításra ugrottunk egyszerre. Pedig azt hittem, ezt már megúsztuk, olyan szépen lejön az ágyról. Persze én agyalágyult, otthagytam hálózsákban, amiben azért elég nehéz mozogni.

Mindez után megkapta az immár ingyenessé vált pneumococcus-elleni oltást, remekül tűrte, kapott egy rá egy szép kék sebtapaszt, megint megkaptuk, hogy alulkalorizált, reggelire vajas kalácsot kéne adni, este pedig feltétes főzeléket. Még jó, hogy az előző védőnőnk kifejezetten nem javasolta a búza fogyasztását semmilyen formában, mert allergizál. Meg lehet őrülni attól, hogy mindenki mást mond. Arról már nem is beszélve, hogy szipogó és piros orrú védőnő magától nem rakott gézt a szája elé. Durva volt ez a mai tanácsadás, na. Aztán felsétáltunk a Budai Gyerekkórházba laborba, mert kicsikénk vérszegénynek tűnik. Ott annyira kedvesek és segítőkészek voltak, hogy még vizeletet szerezni is segítettek, ezzel a felragasztós zacskóval. Fiúknak azért könnyebb ezt feltenni. Hazajöttünk ebédelt, aztán megint taknyolt egyet szegény, megint nem láttam, mert a hátam mögött volt, elkezdett ömleni a vér a szájából... Megtaláltam a helyét, a két felső foga közt repedt meg az ínye, zsebkendővel, aztán steril gézlappal megtörölgettem, elállt, de szegénykém ennyi mindentől már annyira készen volt, hogy megszoptattam, szépen meg is nyugodott és simán le tudtam tenni aludni.

Remélem, ma már nem lesz több para.

Apuka isteni sütőtökös posztokat írt, na innen tudtam meg, hogy Erdélybendöblec néven fut a sütőtök. A döblec még a pumpkinnál is jobb!

2008. nov. 2.

Helyreigazítás

Jajj én nem akartam azt elérni, hogy mindenki sűrű elnézést kérjen, hanem csak azt akartam mondani, hogy unalmasakat írok. És kicsit rinya is.

Na de majd igyekszem izgalmas történésekbe cseppenni és akkor lesz miről írni. (Bár azért van néhány ilyen, de azokról ezért-azért itt nem lehet írni, na.)

Most pl. süt a napocska, így ebéd után lehet menni faleveleket rugdosni, hintázni, persze Bambisztánba is, de ma sok a dolog, így csak valami játszótéri kör lesz.

Apuka csinált töklámpást! Kint vigyorog a kertben már 2 napja.

És a pumpkin sokkal jobb szó, mint a tök, ez nem ér.

2008. nov. 1.

Unalmas

a blog. Egy hónapja csak apuka szól hozzá. Hjaj.

2008. okt. 31.

Buktatók

Biztos jó mogyorókrémes kekszet reggelizni?
Ugye?
ajjaj... már látom előre, milyen jó lesz vizet prédikálni az egészséges ételekről. nesze neked, anyaság.

Hát ez meg milyen? Teljes kiőrlésű lisztből készült mangós-nutellás palacsinta-recept a What's for lunch Honey? blogról, úristen, micsoda fotó!

2008. okt. 30.

Kómacska

Megvolt az első esti munka, f8-tól 11-ig. Jól éreztem magam, jókat röhögtünk meg paráztunk A-val, a munka is jó volt, bár tíz körül elkezdett kifolyni a szemem, azt nem titkolom. Betoltam egy kávét már, de úgy érzem, lesz társa délután. Ha még egyszer esti munkára vetemednék (márpedig úgy néz ki, rendszeres lesz), akkor kellene délután szundikálni egy keveset.

Ezt a kis vidám pörgést küldöm a Csíkszemű Klub tagjainak.

És jelzem, a lányom billeg a bossanovára.

2008. okt. 29.

Vallomás

Ettől anyuka mindig igencsak emelkedett hangulatba kerül.

Tavaly karácsony napján is folyamatosan Sinatra szólt itthon. Lehet, hogy egyszer majd sikítófrászt kap ettől Pipicsibi? Vagy nagyon soká' ezen méláz maga elé mosolyogva, micsoda szertartások kísérték a gyerekkorát?

Régebben nem féltem a haláltól, azt hiszem. Most az idő előttitől rettegek olykor.

Ez egy elég zagyva post lett.